2007. november 27., kedd

Paleo-diéta [diéta]

Az elgondolás abból indul ki, hogy az ember genetikai térképe még azelőtt alakult ki, hogy a mezőgazdasági termelésre áttért volna, az emésztőrendszer és fogak így elsősorban nyers, feldolgozatlan ételek fogyasztására fejlődtek ki. Tízezer éve még minden ember tápláléka nyers húsból és gyümölcsökből állt, így közel ezer generáció étkezett így.
Időszámításunk előtt nyolcezer évvel kezdődött el a növénytermesztés, azaz nagyjából négy-ötszáz generáció fogyasztott termesztett ételeket, az élelmiszeripar azonban csak a 19.-20. század találmánya.

A paleo-hívői szerint a rengeteg allergia kiváltó oka is ez. Emiatt a tiltott gyümölcsök közé tartozik az ásványi anyagokkal, vitaminokkal dúsított készítmények sokasága. Fűszerek, szódavíz, üdítőitalok, liszt (kenyér, tésztafélék), sör, tej, rizs, kukorica, krumpli, chips, minden mesterséges színezékkel, ízesítővel, édesítővel ellátott termék. Minden, ami termelési folyamaton ment végig. Ezért soroltuk fel a rizst is, amelyet olajjal kezelt gépek csiszolnak, gőzölnek, hántanak simára, egyformára, "főzésre alkalmassá". A krumpli azért nem fogyasztható, mert főzés, sütés nélkül emésztésre alkalmatlan anyagokat tartalmaz. A paleodiéta szerint nem fogyaszthat tejterméket, babféléket, cukrot, csírákat, kukoricát, olajat, mogyoróféléket, NutraSweet-et, alkoholt, keményítőt és más "mérgeket", amelyek a mai kor termékei.

A húst viszont kifejezetten ajánlatosnak tartják, amely mellé a bogyókat, gyümölcsöket és zöldségféléket javasolják fogyasztani.
A halászó-vadászó korokban nyoma sem volt daganatos megbetegedéseknek vagy vastagbélráknak, pedig az ősember egyes időszakokban - például télen - szinte kizárólag húson élt. A vadhúsok kevesebb zsírt tartalmaznak, míg a tenyésztett állatokat zsírtermelődést serkentő peszticidekkel, szójagranulátummal hízlalják, így a kevés mozgástérrel, karámban nevelt állatok nem természetes zsírokban gazdag húshozamot fognak termelni.

A természetes hús mindenképpen tartalmaz sztearinsavat (egy telített zsírsavat) illetve linolénsavat, amely rákmegelőző, zsírégető. Ezenkívül a húsban található zsírok fele telítetlen zsírsav, ugyanaz, ami az olívaolaj nagy részét is kiteszi. A hús B-vitaminokban cinkben, vasban, foszforban gazdag. Alapvető elvként azt lehet javasolni, hogy felváltva fogyasszon a diétázó mindenféle húsfajtát.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

"A halászó-vadászó korokban nyoma sem volt daganatos megbetegedéseknek vagy vastagbélráknak"

No persze... egyrészt: nem tudjuk, másrészt nem tudták, hogy mibe halnak bele, harmadrészt az átlagéletkoruk 30 év körül volt.


Érdekel a téma, most az információgyűjtős szakaszban vagyunk, szép lassan megpróbálunk efelé változtatni az étrendünkben.

molnár írta...

"A húst viszont kifejezetten ajánlatosnak tartják, amely mellé a bogyókat, gyümölcsöket és zöldségféléket javasolják fogyasztani."

Aham...pont így van. Elég felületes a felsorolás, ráadásul egyáltalán nem pontos. Aki írta a cikket, legalább utána nézett volna, hogy pontosan miről is szól a dolog. Utána kéne vagdalkozni mindenféle szakkifejezéssel, hogy nagyon tudományosan hangozzon a cikk....